Szakmai kerekasztal-beszélgetések sorozatában szeretnénk a továbbfejlesztéshez, a részletes program kidolgozásához szükséges észrevételeket, gondolatokat, információkat összegyűjteni.
Az első kerekasztalbeszélgetés a Kerékpáros Budapest Koncepció formai megjelenéséről, szerkezetéről és stratégiai céljairól szólt.
Erről beszámolót is írtunk. Az emlékeztetője itt olvasható.
A további kerekasztalbeszélgetésekre csütörtöki napokon 14:00-kor kerül sor a Városházán. Eddig a témák szerint 15-20 szakember kapott meghívást a Közlekedési Ügyosztálytól.
3. kerekasztalbeszélgetés: 2008. szeptember 18. Szemléletváltás
Kerékpározás népszerűsítése, szakmai és laikus közvélemény formálása, kerékpáros turizmus, sport, közlekedésbiztonsági nevelés, oktatás
4. kerekasztalbeszélgetés: 2008. szeptember 25. Kerékpárosbarát úthálózat kialakítása és fenntartásaemlékeztető
Kerékpárosbarát eszközök alkalmazása, előnyben részesítés, gépjárművekkel együtt vagy elválasztva?, kerékpáros főhálózat, kerékpárosbarát útfenntartás
5. kerekasztalbeszélgetés: 2008. október 2. Intézményi, szervezeti, finanszírozási keretekemlékeztető
Fővárosi és kerületi önkormányzatok, hatóságok, állami szervek, háttércégek, magánbefektetők, társadalmi szervezetek szerepe, munkamegosztása a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos feladatokban. Programok, beruházások, információk összehangolása
Hosszas előkészületek után 2008. augusztus 29-én lezajlott a Kerékpáros Budapest (KpBp) koncepció első szakmai vitája.
A Városháza szervezésében megtartott eseményre kb. 20 szakember fogadta el meghívásunkat, tervezők, közlekedési szakemberek. És persze ott voltunk mi is.
A moderátori szerepet nagy örömünkre Dr. Orosz Csaba, a Műegyetem docense vállalta el.
A munkát megrendelő Fővárosi Önkormányzat nevében Tőkés Balázs vezette be röviden a megbeszélést: beszélt a KpBp céljairól, és elsősorban arról, hogy a mostani (és a később egy-egy fejezetről tartott) fórum lehetőséget ad arra, hogy a szakma képviselőinek javaslatait, véleményét megismerhessük, azokat felhasználhassuk a végső anyagban.
A szerzők és elsősorban az MK nevében László János foglalta össze azokat az elveket, amik az anyag összeállításában vezették őket.
Néhány ezek közül:
annak hangsúlyozása és érvényesítése a gyakorlatban, hogy a kerékpár jármű,
nem elsősorban és kizárólag a létesítmények építése segíti a kerékpározás elterjedését, kiemelt szerepe van ebben a szemlélet-váltásnak, propagandának,
azért is szükséges kitűzni és elérni a magas kerékpáros részvételi arányt a közlekedésben, mert ez biztosítja társadalmi szinten a befektetett munka megtérülését.
A KpBp tartalmát prezentáció segítségével Dr Kisgyörgy Lajos, a Műegyetem Út és Vasút tanszékének docense, a munkát végző csapat vezetője mutatta be.
Ezután került sor a hozzászólásokra, amiket a találkozóról készült emlékeztető részletesen tartalmaz. Számunkra, akik sok hónapot és átvitatkozott éjszakát töltöttünk a munkával, nagyon örömöt jelentett, hogy az elveinkkel minden hozzászóló egyetértett. Kaptunk konkrét javaslatokat, amiket köszönettel felhasználunk és kaptunk kritikákat is. Részletes emlékeztető >>
A munka folytatódik, a KpBp négy fő témájáról fogunk konzultálni a meghívott szakemberekkel és az aktívan bekapcsolódni kívánó civilekkel.
Aki szeretne eljönni a következő konzultációkra, az küldjön e-mailt nekünk az alábbi címre: info [kukac] kerekparosklub [pont] hu
A regisztrált érdeklődőknek a részletekről e-mailben adunk tájékoztatást, illetve hamarosan a honlapon közzétesszük a következő konzultációk időpontjait és témáit!
Kedden (augusztus 26) - a Városháza meghívására, ami csak pár nappal korábban érkezett - részt vettünk egy megbeszélésen a Fővárosi Önkormányzatnál. Boldogan tettük, elvégre nagyon fontos ügyről van szó, és számítanak a véleményünkre!
Év eleje óta készül Budapest Közlekedési Koncepciója, ami, ha megvalósul, remények szerint jelentősen megváltoztatná fővárosunk közlekedését, és ezen keresztül magát a várost.
A megbízást a FŐMTERV által vezetett konzorcium kapta. A munka eleje óta jeleztük számos alkalommal személyes találkozókon, levelekben, hogy be szeretnénk a munkába kapcsolódni, azért, hogy a kerékpáros közlekedés valóban integrálódjon a "nagy egészbe". Ez különösen annak fényében látszott számunkra természetesnek, mert - ugyancsak a Főváros megbízásából - ebben az időben készült a város kerékpáros közlekedését meghatározó és megalapozó tanulmány is a mi résztvételünkkel.
Hát nem kapcsolódhattunk be! Ennek ellenére - mint később láttuk - publikációink és nyilvános szerepléseink eredményeként bekerült az anyagba néhány a gondolataink közül.
Hosszú csend következett, nem láttuk, nem olvashattuk a készülő anyag részleteit, míg meg nem érkezett a fentebb említett meghívó, és az anyag is. Kb. 400 oldal, a városunk szempontjából - gondoltuk - nagyon fontos tartalommal. Örömmel láttuk, hogy az anyag premisszái megegyeznek a mieinkével, alapvetése, hogy csökkenteni kell a gépjárműközlekedés arányát és sürgős cél a fenntarthatóság megteremtése a közlekedésben. Sok nagyon hasznos gondolat, elv fogalmazódott meg. Nekiálltunk hát többen, hét végén olvasva és jegyzetelve a két kötetet, hogy a 3 nappal későbbi találkozón megtehessük javító szándékú észrevételeinket.
A megbeszélés helyszínén együtt volt meghívott vendégként sok kerület polgármestere, főépítésze, vezető szakemberek a piaci és a civil világból. Vendéglátónk a Főpolgármester.
A konzorcium vezetője bemutatta röviden az anyagot, jöttek a hozzászólások, néhány ezek közül konkrét projekthez kapcsolódott, mások elvi kifogásokat fogalmaztak meg. Az MK képviseletében elmondtam, mivel értünk egyet és milyen elvekkel nem, és kértem, hogy megtehessük konkrét javaslatainkat írásban.
Eddig minden a szokásos mederben haladt, míg a VEKE munkatársa meg nem említette, hogy kezében a csütörtöki (augusztus 28.) közgyűlési előterjesztés, amelyben a Főpolgármester azt kéri, a képviselők fogadják el a koncepciót!
Döbbent csend a teremben: akkor itt most mit csinálunk, ha már idő sincs a javaslataink megvitatására, beépítésére. Magam rá is kérdeztem erre, a Főpolgármester Úr válaszában kifejtette, hogy időkényszer indokolta ezt a megoldást, be kell adni a pályázatot az EU-nak.
Tehát: voltunk vagy 50-en, szakemberek, vezetők, meghívottak, egy komplett "lakógyűlés", hogy játsszuk már el az EU által előírt egyeztetést, bocs, de a javaslataink beépítésére már nincs idő!
Ilyet inkább ne!
Szeretnénk tudatni az érintettekkel, hogy szervezetünk a továbbiakban is együtt kíván dolgozni a Főváros vezetőivel és munkatársaival, de ennek alapja a partneri viszony, egymás munkájának kölcsönös tisztelete.
Budapesten a kerékpár meghatározó közlekedési mód, nagyban hozzájárul a jó hangulatú, élhető, mobil, és gazdaságilag virágzó város kialakulásához. A kerékpározás általánosan elfogadott, biztonságos, és támogatott közlekedési fajta. A közösségi közlekedéssel, gyaloglással és egyéb fenntartható közlekedési eszközökkel megvalósuló természetes együttműködés eredménye a gépjármű-használat jelentős mértékű kiváltása.
Az anyag a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Kerékpárosklub közös szerzőcsapatának elképzeléseit tartalmazza Budapest biciklis paradicsommá változtatásának lépéseiről – kiegészülve a főváros, mint megrendelő véleményével.
Fontosnak tartjuk, hogy minden hozzáértő véleményezze, javaslatot tegyen, dicsérje avagy konstruktív kritikával illesse az anyagot, hogy végeredményben társadalmi konszenzus határozza meg városunk kívánt fejlődését a helyes irányba. Véleményedet itt írhatod meg fórumunkon >>
A dokumentum öt fő részre tagolódik az alábbiak szerint (zárójelben a fejezetszám): 1. Stratégai célok: milyen fő célkitűzésekre van szükség a jövőkép eléréséhez? (8-10. old.) 2. Szemléletváltás: Az emberek gondolkodását milyen irányba és hogyan kell megváltoztatni a fenntartható közlekedési viselkedés eléréséhez? (3.2. és 5.1. alfejezet) 3. Kerékpárosbarát úthálózat kialakítása: Hogyan lehet a kerékpározást mindenkinek biztonságosan és kényelmesen hozzáférhetővé tenni, függetlenül annak úticéljától? (3.3. és 5.2. alfejezet) 4. Vonzó kerékpárosbarát környezet megvalósítása: Milyen kiegészítő szolgáltatások és létesítményekre van szükség az alapinfrastruktúra mellett? Hol a helye a kerékpározásnak egy összetett fenntartható közlekedési rendszerben? (3.4. és 5.3. alfejezet) 5. Intézményi, jogi és finanszírozási háttér megteremtése: Milyen egyéb feltételei vannak a hatékony és fenntartható kerékpáros közlekedés megteremtésének és üzemeltetéséhez? (3.5. és 5.4. alfejezet)
A társadalmi egyeztetés 2008. szeptember 15-ig tart, ezt egészítik ki a fenti pontokhoz illeszkedő tematikus kerekasztal-beszélgetések. Véleményeket még a kerekpar@uvt.bme.hu címre lehet küldeni.
Elkészítette a Kerékpáros Budapest programot a Magyar Kerékpárosklub közlekedési munkacsoportja. Mivel hazánkban - bár a városvezetés programjában évről évre verbálisan nagy hangsúlyt kap - még mindig igen lassú tempóban készülnek a kerékpárutak, a szakmai szervezet áthidaló megoldásokat javasol a fővárosnak azért, hogy minél többen közlekedhessenek a környezetbarát kétkerekűn. A Magyar Kerékpárosklub iránymutatása szerint nincs szükség minden utcában önálló kerékpárút építésére mivel kerékpárral mindenütt szabad közlekedni, ahol azt a KRESZ nem tiltja. Ezzel együtt vannak Buda pesten kerékpározásra kevésbé megfelelő, forgalmas útvonalak, amelyeknél a biciklisták érdekében szükséges az infrastruktúrán változtatni. A klub ezekben az esetekben sem a forgalomban részt vevők teljes fizikai elválasztására, hanem a kölcsönös együttműködésre alapozza a biztonságos biciklizés feltételeinek megteremtését. Ennek egyik módja, hogy összehangolják a közlekedésben részt vevő járművek sebességét. Ehhez a brit közlekedési minisztérium és a UK's National Cyclists' Organisation (az Egyesült Királyság Nemzeti Kerékpáros Szervezete) 1997-ben közösen kidolgozott rendszerét vették alapul. A meglévő közlekedési hálózat kerékpárosbarát fejlesztésének lépései a brit módszer szerint: forgalomcsillapítás, sebességcsökkentés, konfliktuspontokkezelése, forgalomszervezés, az útpálya újrafelosztása (külön biciklisáv kialakítása), önálló kerékpárút építése. Mindebből kiderül, hogy a költséges kerékpárutak építését csak legvégső esetben teszi szükségessé az új javaslat. A kivitelezést nehezíti, hogy sem Budapesten, sem vidéken nincs távlatterv a kerékpáros -létesítmények építésére, ezzel szemben van egy szabálygyűjtemént' amelyet nem kötelező alkalmazniuk az önkormányzatoknak. LÁNCZI RICHÁRD \ kivitelezést nehezíti, hogy sem Budapesten, sem vidéken nincs távlatterv a kerékpáros -létesítmények kialakítására.
Jó rég óta keressük a lehetőséget Belváros-Lipótváros Önkormányzatával az együttműködésre, annak érdekében, hogy a megszülető új belváros nyitott legyen az oda kerékpárral érkezők számára, és hogy az ott lakók is szívesen válasszák közlekedési eszközükül a biciklit.
Budapesten mindössze 170 kilométer kerékpárút szolgálja a biciklistákat, de a hálózat jelentős része alkalmatlan a rendes használatra. A kerékpározás fejlesztésére újabb koncepció készül, ami már nem méterekben, hanem százalékban mér: 2012-re 15 százalékra szeretnék emelni a kerékpáros közlekedés részarányát. Most jó, ha kettő.
Már az autósok is figyelmesebbek Hamarosan a fővárosiak az interneten véleményezhetik az új budapesti kerékpáros programot. A Fővárosi Önkormányzat szeptemberre dolgozza ki ennek végleges verzióját, melynek célja, hogy egyre többen pattanjanak bringára. Tény, hogy még nem vagyunk Amszterdam, Budapesten csak a közlekedők 1,5-2 százaléka választja a kerékpárt, és csak száznyolcvan kilométer a kerékpárutak hossza. Ez utóbbit szeretnék megduplázni 2013-ig, a mostani úthálózat egyötöde tekinthető megfelelőnek: a többség elhanyagolt.
Szerdán mutatták be a Kerékpáros Budapest Programot azon a szakmai fórumon, amelyet az Urbitális Majális sorozat keretében rendeztek. A programot a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Műegyetem Út- és Vasútépítési Tanszéke a Magyar Kerékpárosklubbal együtt készítette el, elvi és gyakorlati célokat, szükséges döntéshozói és műszaki lépéseket kijelölve benne. Röviden összegezve hét alapvetést emeltek ki a készítők.
